Ez egy invázió, amit lehetetlen volt előre megjósolniA HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, Garamszegi László szerint a Magyarországon újra megjelenő száj- és körömfájás járvány is intő jel arra, hogy sokkal jobban kell figyelni az inváziós  jelenségekre. Egy jó monitoringrendszer, ha nem is szúr ki mindent, alkalmas arra, hogy megelőzze  a nagyobb károkat, és beindítsa a több ágazatot érintő riadóláncot. „A mostani ragadós száj- és  körömfájás járványt nyugodtan tekinthetjük inváziónak, még akkor is, ha volt már ilyen nálunk.  Nagyon kicsi az esélye annak, hogy a legutóbbi, ötven évvel ezelőtti járvány óta látens módon  itt maradt volna az akkori vírustörzs. A genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy egy a 2017-2018-ban Pakisztánban izolált vírustörzzsel rokon a most felbukkanó törzs. Az eredetét nem lehet pontosan rekonstruálni, de biztosan egy újonnan behurcolt vírusról van szó” – mondta Garamszegi László.
Forrás: msn.hu

Bővebben ...

Bod Péter Ákos: az eddig ismert kereskedelmi rendszernek vége
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, melyben Donald Trump szerda éjjeli vámintézkedéseiről volt szó. A műsorban Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke volt a vendégünk, aki szerint az amerikai elnök új vámrezsimje a világgazdaság egészére kiható fordulat lehet. Az intézkedés ráadásul nem csupán gazdasági lépés, hanem politikai
üzenet is, amely új pályára állíthatja a globális kereskedelmet. A közgazdász elmondta: bár Trump tegnapi döntésével véget vetett a háború utáni kereskedelmi rendszernek, a gazdaság alkalmazkodóképességét nem kell alulbecsülni, új szövetségek jöhetnek létre, és még olyan folyamatok is felgyorsulhatnak, melyek növelik az európai versenyképességet.Az Egyesült Államok  új vámtarifái szerint minden importárura minimum 10 százalékos vámot vetnek ki, de ez országtól és szektortól függően akár 30–40 százalék is lehet.  
Forrás: Portfolio

Bővebben ...

Brutál pénzbe kerül jogsit szerezni 2025-ben: 800 ezer alatt csak a legügyesebbek úszhatják meg
Négy év alatt hatvan százalékkal drágult meg a jogosítvány megszerzésének átlagára a KSH legfrissebb adatai, illetve a korábbiakkal való összehasonlítás szerint. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint ezen egyáltalán nincs mit csodálkozni: a benzin, a javítási költségek, maga az autózás összes aspektusa drágult, ráadásul a vezetésoktatók speciális helyzetben is vannak. Összességében manapság akár 800 ezer és 900 ezer forint közötti összegbe is belekerülhet, mire valaki kézhez kapja a jogosítványát. Azonban nem csak az általános költségemelkedés a baj: Pető Attila közlekedési szakértő  például kihangsúlyozta, hogy jelentős eltérést lehet látni a régebbi és az új generációk vezetéstanuláshoz való hozzáállásában is - és egyáltalán nem pozitív értelemben.Minden esztendőben több ezer magyar dönt úgy, hogy ha törik, ha szakad, megtanul végre autót vezetni. Ki-ki más megfontolásból vág bele a jogosítvány megszerzésébe: vagy a munkájához lesz egy csapásra elengedhetetlen,  vagy a lakóhelyétől csak autóval lehet a legjobban eljutni a munkahelyre vagy az iskolába a közlekedés viszontagságai miatt: a jogosítvány mindenki életében komoly fordulat.
Forrás: Pénzcentrum

Bővebben ...

Visszanyal a fagyi: gombócban mérve sokkal rosszabbul élünk, mint 55 éve 1970-ben egy havi fizetésből több mint négyezer gombóc fagyit lehetett venni – ma már alig ezret. Bár a bérek azóta megsokszorozódtak, a fagylalt ára ennél is gyorsabban szaladt el. A „gombócindex”
látványosan mutatja meg, hogyan csúszott szét az elmúlt évtizedekben a vásárlóerő és az infláció viszonya –  még egy olyan apróságon keresztül is, mint a fagyi. Volt idő, amikor egy gombóc fagyi olcsóbb volt, 
mint egy postai bélyeg. Ma viszont, mire a tölcsér aljára érünk, a pénztárcánkban is kevesebb marad. Bár a fizetések emelkedtek, a fagyiharcot mégis az infláció nyerte meg: 1970-ben egy átlagos havifizetésből több mint 4 ezer gombócot lehetett venni – ma már ennek csak a töredékét. Forrás: Pénzcentrum

Bővebben ...

„Mindenki pontosan tudja itt, hogy ebből nagy baj lesz” - Ivóvizüket féltik a dögtemető miatt Csemeztanyán
A helyiek attól félnek, hogy az irtózatos mennyiségű tetemből származó bomlástermék pillanatok alatt utat talál magának a talajvízbe. Mindenki pontosan tudja itt, hogy ebből nagy baj lesz – mondta Kaizinger Zoltán,
nyugdíjas, egykori önkormányzati képviselő. Az idős helyi férfi a Hegyeshalom határában, Csemezpusztán kiásott óriás gödröt jött megnézni. A földút végén posztoló rendőrök nem engedték tovább a területre, így csak 100 méterről láthatta, ahogy a Levélről érkező dögszállítók zúdítják a gödörbe a leölt szarvasmarhákat. Légvonalban 890 méterre van a helyi ivóvízbázist jelentő, amúgy eddig kristálytisztának tudott hegyeshalmi  kavicsbányató. 690 méterre pedig Csemeztanya, ahol 60-70-en élnek, saját fúrt kútjaik vannak, abból isznak, főznek.
Forrás: Népszava

Bővebben ...