Az akkugyárak iparbiztonsági engedélyeit is kiadó és ellenőrző katasztrófavédelmis munkatársakkal a napokban közölték, hogy október 1-től ők és a feladatuk is átkerülnek a kormányhivatalokhoz. Sokan emiatt anyagilag is rosszabbul járnának, de ha nem mennek önként, átvezénylik őket, vagy fel is mondhatnak.

Jogilag is aggályos módon lehetetlen helyzetbe hozza a kormányzat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) mintegy 1200-1300 munkavállalóját. Őket egy, az eddigi hatósági feladatkörüket is érintő átszervezéssel a kormányhivatalokhoz telepítenek át, ráadásul sokuknál ez rosszabb feltételeket jelentene a fizetésük és a szabadságuk terén is – értesült a HVG.  

Úgy tudjuk, a Belügyminisztérium alá tartozó OKF területi szerveinél a hét közepén kezdődtek az érintett munkavállalókkal a “személyes elbeszélgetések”. A munkatársak itt szembesültek azzal, hogy másfél hét múlva több hatósági engedélyeztetési szakterület a katasztrófavédelemtől átkerül a közigazgatási hivatalokhoz, ezzel együtt pedig a főként, de nem kizárólag az eddig ezt a munkát végzők is munkahelyet kell váltsanak. 

A HVG információi szerint az eddig az OKF-nél – a Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságokon és azok kirendeltségein – végzett közigazgatási és hatósági feladatok ellátására idén október 1-től a közigazgatási hivataloknál Katasztrófavédelmi Osztályok jönnek létre. Ezek területi szervek lesznek, vagyis egy ilyen osztályhoz több megye is tartozik majd. Ami pedig az áttelepített feladatokat illeti, ezek három területet érintenek: a vízügyi, a tűzvédelmi és az iparbiztonsági szakágat. Ezek feladata: 

• Vízügy – vízjogi engedélyek kiadása és ellenőrzése, valamint más feladatok a csapadékvíz-elvezetéstől a víztározókkal kapcsolatos hatósági döntéseken át a víz- és szennyvízvezetékek engedélyeztetéséig. 
• Tűzvédelem – közigazgatási hatósági, szakhatósági eljárások, ezen belül tűzmegelőzési hatósági feladatok, intézmények, ipari létesítmények létesítés és a használat során betartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások érvényesítése. 
• Iparbiztonság – a veszélyes üzemek hatósági engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatai, a veszélyesáru-szállításban (közúti, vasúti, vízi és légi) érintett járművek és telephelyek ellenőrzése, továbbá a kritikus infrastruktúrák védelme. 

A Belügyminisztérium alárendeltségében működő OKF-nél eddig a vízügyi és a tűzvédelmi területet a Megelőzési és Engedélyezési Szolgálat, az iparbiztonságit pedig az Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség szakembergárdája – köztük mérnökök, jogászok – látta el. Ez hatalmas mennyiségű munka, hiszen információink szerint

ez több tízezer hatósági ügyintézést jelentet évente, ráadásul sokszor szűk határidőkkel. 

Az “elbeszélgetésre” behívott, meglepett katasztrófavédelmisek ráadásul nemcsak azzal szembesültek, hogy októbertől más lenne a munkáltatójuk, hanem más beosztásokba is kerülnének. A hivatásosok elveszítenék például ezt a státuszukat és mindenki a kormányhivataloknál rendszeresített, hivatali főtanácsos I. vagy főtanácsos II. besorolási – és az ezzel járó fizetési – fokozatba kerülne. 

Ez sokaknál kevesebb szabadságot és kevesebb pénzt is hozna.

Ez főleg a civil, vagyis a riasz-os állományt érintené, ők havi 25-75 ezer forinttal járhatnak rosszabbul, mert náluk az eddigi túlmunkákért járó pótlékokat nem építenék be a bérbe.

Azt is közölték velük, hogy idén még nem, de jövőre változhat a munkavégzés helye is,így lesz, akinek 50-60 kilométert kell majd utazni minden nap az új munkahelyére. 

Lehetetlen helyzet elé állították a katasztrófavédelmis munkavállalókat, ráadásul a jogszabály által előírt 30 napos határidőt sem tartották be, hiszen október 1-g alig másfél hét van – ezt már Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke mondta a HVG-nek, megerősítve információinkat a tervezett átszervezésről. 

A szakszervezeti vezető szerint a dolgozók 5 nap gondolkodási időt kaptak, hogy döntsenek a jövőjükről, miközben számos nyitott kérdésre nem is kaptak érdemi választ. Hozzátette: több választási lehetőség van, az egyik az, hogy aki nem kér ebből, az felmondhat, és többen már az 5 napot be sem várva, végül így döntöttek. Pedig a BRDSZ elnöke szerint ezeken a szakterületeken így is létszámhiány van. 

Bárdos Judit úgy folytatta: a felmondás mellett még két lehetőség adott. Az egyik, hogy a munkavállaló elfogadja az új feltételeket és a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati tisztségviselővé válik, vállalva akár az átsorolás miatti kisebb bért, a több utazást, a kevesebb szabadságot. Ha nem vállalja, akkor törvényi erővel átvezénylik a kormányhivatalhoz, legfeljebb kétéves időtartamra. 

Fontos egyébként kiemelni, hogy az OKF és a kormányhivatalok közti átszervezés nemcsak a mostani árvíz miatt sok figyelmet kapó vízügyi területet érinti, hanem az akkugyárak és más, veszélyes üzemekkel összefüggésben gyakran emlegetett szakhatósági engedélyezési és ellenőrzési feladatokat is, amelyek tehát ezentúl a kormány kinyújtott karjaként fellépő kormányhivatalok fennhatósága alá kerülnének.      

A tervezett átszervezésről kérdeztük az átadó Belügyminisztériumot és az átvevő Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot is. A Belügyminisztériumnak küldött kérdésre az OKF sajtóirodájától kaptunk végül választ, és ebben jelezték, hogy “a hatósági és szakhatósági jogkörök egy része a június 18-án kihirdetett 2024. évi XXIX. törvény alapján kerül át a kormányhivatalokhoz”.

Azt is írták, hogy “az érintett szervek közötti egyeztetés folyamatos, a feladatok átadása az előírt határidő szerint meg fog történni”. Ez, az említett törvényben előírt határidő a munkavállalókkal is közölt október 1-i dátum. Válaszában az OKF ugyanakkor azt közölte, hogy “a hatáskörátadással érintett munkatársak illetménye a jogviszonyukról rendelkező törvény garanciális szabályainak értelmében nem csökken”.

Ez lehet, hogy igaz is: az illetményük, vagyis a fizetésük nem csökken, de a pótlékok be nem számítása miatt a jövedelmük ettől még lehet kevesebb.

Forrás: HVG