A bíró bére közügy, nem „egyéni szoc. probléma”
Árulást, megalázást, visszaélést, megvesztegetést, lefizetést, zsarolást, kiéheztetést, gyeplőt, pórázt, arculcsapást, szembeköpést, sárba tiprást, kivéreztetést, diktátumot, sőt, még sunyi politikai játszmát is emlegetnek a függetlenségükért kiálló bírák a bírói egyesületek honlapján. A bírákat a bírósági vezetők, az Országos Bírói Tanács és a kormány között létrejött „Megállapodás”
késztette nyilvános megszólalásra. Ahogyan arra a bírák maguk is rámutatnak, itt nem egyenrangú tárgyaló felek jogállami keretek között lefolytatott egyeztetéséről volt szó. „A párbeszéd egyoldalú volt” és egyedül a kormány akarata érvényesült. Bő egy hét leforgása alatt, hétfő délelőttig 441 bíró (az összes hazai bíró 16%-a), valamint 530 egyéb bírósági dolgozó (titkár, fogalmazó, tisztviselő, írnok,ügyintéző, stb.) döntött úgy, hogy nyilvánosan és névvel vállalva ítéli el azt a négyoldalú „Megállapodást”, amelyet 2024. november 22-én írtak alá a kormányt képviselő Igazságügyi Minisztériummal (IM) a bírósági szervezetrendszer igazgatási csúcsszereplői: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, a Kúria elnöke és az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke. A megállapodás aláírását megelőzően a magyar bírák legnagyobb egyesülete, a MABIE felhívással fordult a bírósági dolgozókhoz, hogy nyilvánosan is fejtsék ki véleményüket a paktumról, ami az igazságügyi szervezetrendszer megfelelő működését biztosító, égetően esedékes béremelés kérdését a kormány által előírt nagyívű bírósági átalakításokhoz kötötte. Hasonló felhívást tett közzé a Res Iudicata Egyesület is.
Forrás: helsinkifigyelo.hu
Gulyás Gergely egyáltalán nem érti a bírák felháborodását
Szerdán Gulyás Gergelyt hallgatta meg a parlament Igazságügyi Bizottsága. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a választási törvény
módosításáról is kérdezték, amely Budapestet fosztja meg két egyéni képviselői helytől a fővárosi agglomeráció javára. A HVG szemléje
szerint Gulyás elmondta, hogy a törvénymódosításra a kerületek aránytalansága miatt volt szükség, ezt az aránytalanságot pedig megszüntették.
A hamarosan szavazásra kerülő választási törvény a miniszter szerin példamutató arányossággal bír és megfelelően biztosítja a választók alkotmányos jogait
Gulyást egyáltalán nem érti az igazságügyi alkalmazottak és a bírák felháborodását az igazságügyi reform miatt.
Úgy látja, az Igazságügyi Minisztérium példaértékűen járt el, hiszen tárgyalt a bírókkal, aminek a vége egy olyan megállapodás lett, amelyet mindkét fél aláírt.
https://24.hu/belfold/2024/12/04/gulyas-gergely-birak-igazsagugyi-reform-felhaborodas-valasztasi-torveny-modositas/
Egészségügy és oktatás helyett inkább a NER-nek és az akkugyáraknak adja a költségvetési százmilliárdjait az Orbán-kormány
A jövő évi büdzsében mindössze 329 milliárd forint állami beruházási kiadással terveznek, ezeknek a pénzeknek a jelentős része jellemzően kínai,
esetleg dél-koreai akkumulátorgyárak támogatását szolgálja, a másik cél a NER-cégek életben tartása megrendelésekkel. A tervezetben
közúti beruházásra például mindössze 88 milliárd forint jut, ám vasúti fejlesztésekre még ennél is kevesebb, alig 20 milliárd. A vasúti felújításra
az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) fejezetében további 30,1 milliárd forint van, e két forrásból kellene életben tartani a vasúti infrastruktúrát.
A lerobbant MÁV pályahálózat és járműállomány fejlesztésére léteznek tervek és ígéretek, amelyek az Orbán-kormány későbbi hitelfelvételekből
akar majd finanszírozni. Ugyanakkor a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítását kínai hitelből finanszírozza a kabinet,
ennek terhére 2025-ben 196,6 milliárd forintot terveznek elkölteni, vagyis négyszer annyi pénzt, mint amit a teljes MÁV hálózat felújításra és
fejlesztésére terveznek. A kivitelező egy kínai-magyar konzorcium, amelynek magyar tagja Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.
https://nepszava.hu/3259899_kultssegvetes-orban-kormany-2025-ner-akkugyar-egeszsegugy-oktatas
Költségvetés 2025 – a szociális és a kulturális terület, sőt a felsőoktatás is vesztes lesz
Lezajlott a parlament költségvetési bizottságában a 2025-ös költségvetés részletes vitája. A többórás vita végén a
többségben lévő kormánypárti képviselők az összes ellenzéki módosító javaslatot leszavazták – csak a Jobbik mintegy száz módosítót nyújtott be –,
tehát érvényesült a papírforma A költségvetésből és annak háttéranyagaiból viszont kirajzolódott néhány nagyon fontos tendencia, összevetve
az idei költségvetés eredeti javaslatát a 2025-ös terveivel. (A 2024-es költségvetés már idén tavasszal összeomlott, és Varga Mihály pénzügyminiszternek
több százmilliárdos kiigazítást kellett bejelentenie. A megszorításokat azonban nem vezették át a költségvetési törvényen, így most is az a hatályos,
a jövő évi tervekkel összehasonlítható büdzsé, ami szerint 2514 milliárd forint lesz az idei deficit, noha már október végén 3000 milliárd fölött volt.)
https://444.hu/2024/12/04/koltsegvetes-2025-a-szocialis-es-a-kulturalis-terulet-sot-a-felsooktatas-is-vesztes-lesz
Túlzsúfoltság, bántalmazások, zaklatások: súlyos megállapításokat tett a magyar börtönökkel kapcsolatban az Európa Tanács
Állítólag akadt olyan is, hogy a személyzet megengedett, vagy éppen kifejezett utasításokat adott egyes fogvatartottak bántalmazására.
Az Európa Tanács kínzásellenes bizottsága (CPT) kedden közzétett jelentése szerint továbbra is túlzsúfoltság jellemzi a magyar
büntetés-végrehajtási intézeteket, a legtöbb fogvatartott nem, vagy csak korlátozottan fér hozzá a munkához, az oktatáshoz
vagy más, zárkán kívüli tevékenységhez - írja a Magyar Távirati Iroda (MTI).
https://nepszava.hu/3260093_europai-bizottsag-bortonok-buntetes-vegrehajtas
Tényleg javítana a közbiztonságon, ha éjszakára lezárnák a budapesti aluljárókat?
A Fővárosi Közgyűlés megszavazta az előterjesztést, de hogyan oldanák meg a gyakorlatban a budapesti aluljárók lezárását?
Mennyibe kerülne ez az adófizetőknek? És egyáltalán van-e bármi értelme? a javaslat embertelen, kifejezetten a hajléktalanok és a szegények ellen irányul,
https://hvg.hu/360/20241203_aluljaro-lezaras-Budapest-Fovarosi-Kozgyules-Blaha-Nyugati-hajlektalanok-racs-BKV-BKK
Licitet hirdetett a hackercsoport, amely feltörte a Védelmi Beszerzési Ügynökség rendszerét
Vannak, akiknek sokat megérhetnek a megszerzett információk. November 14-én kiderült, hogy az Inc. Ransomware nevű
sarolóvírus segítségével adatokat loptak a Védelmi Beszerzési Ügynöksége fájlszerveréről, a dokumentumokért pedig
ötmillió dollárt követeltek. A hackertámadás tényét pedig a Honvédelmi Minisztérium is elismerte, de kiemelték, hogy
a támadásban érintett szervezet nem kezel katonai struktúrára vonatkozó adatokat, és úgy tűnt nem engednek a zsarolásnak.
https://hvg.hu/itthon/20241203_nemzeti-konzultacio-felmeres-kutatas
Szegényednek a magyarok, csúcsot döntött az adózatlan és hamis dohánytermékek aránya
Ahogy az illegális dohánykereskedelem is egyre modernebb formákat ölt, úgy az ellene folytatott harcban is kreatívnak kell lenni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is igyekszik a legújabb technikák segítségét hívni a harcban, a tavaly megalapított Illegális
Dohány Elleni Munkacsoport (IDEM) pedig már a mindennapos kommunikáció és cselekvés mellett a virtuális valóságot is beveti.
Egészen prózai oka van az illegális dohánypiac fellendülésének: a gazdasági környezet egyre romlik, tehát legálisan egyre drágább
a dohány, míg a feketepiaci termékek tartják az árukat. Az IDEM által meghatározott, az illegális dohányfogyasztást visszaszorítani
igyekvő, hat cselekvési irány között a legális termékek árának csökkentése nem szerepel. A hangsúlyt inkább az együttműködés
kapja a tevékenységükben, legyen szó hazai piaci szereplőkről vagy nemzetközi munkacsoportokról.Ez a megoldás mindkét félnek
előnyös: míg a hazai legális forgalmazók abból profitálhatnak, hogy tőlük szerzik be a dohányt, addig az IDEM-nek kevesebb gondja
lehet az illegális terjesztők lekapcsolásával.
https://hvg.hu/gazdasag/20241203_virtualis-valosag-NAV-cigaretta-dohany-illegalis-dohanykereskedelem-VR
Indul a dráma a magyar boltokban: nagyot drágulhatnak a karácsony alapélelmiszerei
Az ünnepi asztal alapvető élelmiszerei közül a liszt ára idén 10%-kal magasabb lehet, mint tavaly, de ez a drágulás már részben beépült,
így nem okoz jelentős terhet – mondta Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. A dió ára mérséklődhetett volna a növekvő kínálat
miatt, de a szezonális kereslet megemeli, míg a mák drágulása a lakosság visszafogott vásárlásának köszönhetően elhanyagolható lesz.
A tojás esetében a madárinfluenza és az importált mennyiség emelték az árakat, ám a főszerkesztő szerint jelentős további drágulás nem várható.
Pákozd Gergely, a Tojásszövetség alelnöke szerint azonban az év végi kereslet csúcsszezonban további nyomást gyakorolhat az árakra.
Az ünnep közeledtével a karácsonyi menü megtervezése nagyon sokaknak arról is szól, honnan és mikor szerezzék be a legjobb hozzávalókat
a boltokból, ha ismét verhetetlen bejglit szeretnének letenni a család asztalára. A folyamatos áremelkedések kapcsán azonban felmerül a kérdés,
hogy konkrétan mennyibe fog kerülni, és nem éri-e meg jobban, ha idén már tényleg a boltból vesszük?
https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/20241204/indul-a-drama-a-magyar-boltokban-nagyot-dragulhatnak-a-karacsony-alapelelmiszerei-1160145#
